Nyitott Gazdaság

Nyitott gazdaságnak nevezzük azt az együttműködési formát, amelyben a gazdaság résztvevői saját vállalkozásukat nem szigetként definiálják, hanem egy teljes rendszer önálló de elkülöníthetetlen részeként. Ebből következően működésük, kapcsolatrendszerük kialakításakor ara törekednek, hogy ...

kölcsönös előnyöket alakítsanak ki. Működésük során kiemelt figyelmet szentelnek annak, hogy partnereik működését, eredményességét a lehető legnagyobb mértékben támogassák. Ebben az együttműködési rendszerben a saját vállalkozás eredményessége érdekében a partnerek megosztják a rendelkezésükre álló adatokat, információkat, és nagy figyelmet fordítanak arra, hogy folyamatosan fenntartsák az egymás közötti folyamatos áramlásokat, ide értve a termékek, szolgáltatások, információk, és az anyagi javak, értékek, eszközök áramlását éppúgy, mint a készpénz áramlását.

A titok, mint gazdasági érték

„Évezredek alatt kialakult társadalmi gazdasági környezetünk mostanában annyira összetetté, szerteágazóvá vált, hogy ember legyen a talpán, aki több diploma, vagy kiterjedt szakértői támogatás nélkül el tudna igazodni benne! …”

Ezt a mondatot egy cég tájékoztatójában olvastam, ami a vállalkozás fő tevékenységét volt hivatott bemutatni. Mit gondol, mi ennek a cégnek a fő tevékenysége? Mit akar eladni?
Amikor ezt a két kérdést feltettem barátaimnak, ismerőseimnek, a következő válaszokat kaptam: gazdasági tanácsadást, jogi tanácsadás, informatikai szolgáltatás, pénzügyi szolgáltatás, befektetési tanácsadás, hitelügyintézés. A válaszok, bár önmagukban mind megfelelő lehetett volna, mégsem voltak helyesek, ami kiderül a tájékoztató következő mondataiból.

„… A dolgok azonban nem ilyen bonyolultak! Csak annak láttatják azok, akik a titkokkal üzérkednek. Jöjjön el egy „Őszinteség – Élet” szemináriumra, ahol megtanulhatja, hogyan fedje fel az igazságot, bármilyen kommunikációban!
Tanulja meg megtalálni a valós adatokat, vagy azok hiányából fakadó érdekeket és soha többé nem fordul elő, hogy megtévesztik Önt a titokkal üzérkedők, a rejtett adatokkal üzletelők”

Nos, én elmentem és végigültem a kétnapos képzést, és bízvást állíthatom, hogy amit ígért a szeminárium meghirdetője, azt teljesítette is. Megtanultam, hogy a rejtett adatok értéke felette áll minden más üzleti értéknél, hogy ezekkel hogyan lehet manipulálni egyéneket, csoportokat, cégeket, kormányokat, és hogy ezekkel, hogyan manipulálnak egyének, csoportokat, cégeket, kormányokat és viszont. Legfontosabb számomra annak a megértése volt, hogy mindez, vagyis a titkos adatokkal történő manipulációs háló mindössze egyetlen dologgal a nyílt kommunikációval egyszer s mindenkorra elsöpörhető, megszüntethető.

Az is világossá vált, hogy ehhez azonban meg kell változtatnunk szemléletünket. Meg kell változtatnunk hozzáállásunkat az IGAZ-sághoz. Jelen pillanatban minden tevékenységünk, minden viszonyrendszerünk arra épül, hogy a birtokunkban levő adatokat, tényeket nem akarjuk, vagy nem merjük nyilvánosságra hozni, attól való félelmünkben, hogy azzal hátrányba kerülünk másokkal szemben, és éppen ez a félelem tesz bennünket sebezhetővé. Épp ez a félelem okozza azt, hogy mások visszaélhetnek az általuk birtokolt adatokkal, kereskedhetnek a titkokkal, üzleti veszteségeket okozhatnak másoknak pusztán az által, hogy egy adatot, tényt nem közölnek azokkal, akiknek pedig szüksége lehetne arra, egy korrekt döntés meghozatalában.

Gondoljon csak a közelmúlt viharos eseményeire Magyarországon (2006 július). A miniszterelnök nyilvánosan (közvetett módon) elismeri, hogy hamis adatokkal nyert választást a pártja, hogy Ő személyesen visszaélt egy egész nemzet bizalmával.

Teoretikus a kérdés, mégis érdemes feltenni:

Vajon ez lett volna a választások eredménye, ha nyíltan és az IGAZ-ságnak megfelelően kampányol?
Vajon ez lett volna a választások eredménye, ha részletesen és pontosan elmondja, hogy megválasztása esetén milyen intézkedéseket fog hozni?
Talán igen, talán nem. Lehetséges, hogy ezzel is nyert volna. Ehhez persze szükséges lenne az is hogy a „másik oldal” a választások másik nagy csoportja is tényszerűen, a jövőre vonatkozó valós terveket kommunikálva folytassa választási kampányát. És ad abszurdum az is elképzelhető, hogy még erre sem lett volna szükség, hiszen ha jól belegondolunk, az igazság felvállalása, bármilyen sokkoló is hitelesebbé teszi az embert, nagyobb bizalmat élvez az, aki őszinte.

Miért fontos mindez?

Azért, mert jelen pillanatban a világ gazdasága intenzív változáson megy át. Ennek a változásnak nemzeti szinten lehet legjobban lemérni a hatását, és leginkább saját életünk minőségének változásán érezzük – jelenleg igencsak negatív – hatását.
Vajon tudjuk-e hogy ezek a változások miért jönnek létre, tudjuk-e, hogy milyen módon és milyen hatalmi csatornákon keresztül ér el bennünket?
Tudjuk-e, hogy mik a változások mögött meghúzódó valódi szándékok?
Tudjuk-e befolyásolni ezeket a változásokat, ha nem találjuk meg és nem értjük meg a változások valódi hátterét?

És végül a legfontosabb kérdés: merre tartunk, milyen jövő vár ránk, ha engedünk a rejtett adatokkal manipulálok, a titkokkal kufárkodók manipulációinak?

Erre a kérdésre viszonylag egyszerű megtalálni a közvetlen környezetünkre érvényes választ, amely akár globális mértékben is igaz lehet.
Elég megvizsgálni az utóbbi évek gazdasági trendjeit, társadalmi és gazdaságszerkezeti változásait, amelyből nyilvánvalóan következnek az alábbiak:

• a kis és középvállalkozások korlátozott növekedési értéket érhetnek csak el,
• jövedelmezőségük korlátozott lesz, nem haladhatja meg a túlélési minimumot,
• tevékenységi területük korlátozott lesz, egyes területek el lesznek zárva előlük,
• megszűnnek a „családi vállalkozások”
• a felszámolt kis és középvállalkozások alkalmazottai megjelennek a munkaerőpiacon mint munkakeresők,
• a munkaerőpiacon egyre szűkülnek a lehetőségek, magas lesz a munkanélküliség,
• a magas munkanélküliség eredményeként csökkennek a fizetések és a bérek,
• a csökkenő bérkiáramlás csökkenő fizetőképes keresletet eredményez, ami csökkenti a vállalkozások forgalmát és jövedelmezőségét és tovább csökkenti a bérkiáramlást ugyanakkor áremelésre kényszeríti őket,
• mindezek következtében a kis és középvállalkozások elsorvadnak, és

helyüket átveszik a multinacionális vállalatok, amelyek

• tovább csökkentik a bérkiáramlást,
• tömegesen, főként külföldön előállíttatott, silány minőségű árúval árasztják el a belföldi piacot,
• dinamikusan csökkentik a vásárlói igényességet, és silány életminőséget generálnak,
• csökken, majd teljes mértékben megszűnik a hazai termelői bázis, mind iparcikk, mind pedig élelmiszertermelésben,
• az árak kényszergeneráltak lesznek és nem fogják tükrözni a valós értékeket valamint a valós keresleti-kínálati viszonyokat.

Ezek mindössze a felszínen megmutatkozó trendekből következő várható állapotok.
Mindezek mögött valójában a nemzeti termelés teljes mértékű leépítése zajlik. Azok a hagyományosan értékes termékek és termelési ágak, amelyek eddig biztosították gazdasági szuverenitásunkat, megszűnnek és olyan termelési ágak meghonosítása történik, amelyek:

• fenntartása és fejlesztése már nem a magyar gazdasági érdekek alapján történik, hanem egy globális rend-szert szolgálnak ki cseppet sem törődve nemzeti adottságainkkal, gazdasági társadalmi érdekeinkkel, nemzetünk jólétével.

A változások iránya és üteme alapján kijelenthetjük, hogy 5-10 éven belül (lehet, hogy már cannyi sem kell) a globális érdekeket teljes mértékben kiszolgáló gazdaság vesz majd körül bennünket, amelyre semmilyen hatással nem tudunk lenni. (Amire nem tudsz hatással lenni, annak ÁLDOZATA leszel!)

Elveszítjük önirányítási lehetőségeinket, elveszítjük saját életminőségünk feletti kontrollunkat.
Azokat a szabadságjogokat, amelyek minden emberrel veleszületettek.
Azokat az alapvető emberi jogokat, amelyek nélkül nincs, nem lehet teljes az emberi Élet.

Ezt az állapotot pedig egyszerűen és tömören csak rabszolgaságnak nevezhetjük.

Megdöbbentőnek és túlzónak tűnhet ez a kijelentés, tudom. De bárhonnan is nézzük, bárhogy próbáljuk homokba dugni a fejünket, észre kell vennünk, hogy hamarosan rabszolgák leszünk saját hazánkban, otthonainkba idegenek költöznek, fővárosunk hamarosan a világkormány gazdasági irányító központja lesz. Ezek nem egy elborult elme kényszerképzetei, hanem egy valós fenyegetettség látható előjeleinek logikus elemzéseiből levonható valós következtetések.

Mindezen persze nem kell csodálkoznunk.
Magunk okozzuk saját vesztünket, magunk generáljuk saját rabszolgaságunk környezeti feltételeit.
Magunk segítjük a globalizáció háttérbe húzódó irányítóit céljaik megvalósításában.

Nélkülünk ezt nem lehetne megvalósítani, hatékony együttműködésünk nélkül mindez nem történhetne meg. Mindezt tudják azok, akik a folyamatot irányítják.
Tudják, hogy el kell érniük, hogy:

• ne értsünk egyet,
• versenyezzünk a belső piacokért,
• feszült legyen a politikai légkör,
• gyanakvással és félelemmel forduljunk saját partnereink felé,
• aggodalommal gondoljunk saját jövőnkre,
• elkezdjünk extenzív módon gazdálkodni.

Mindehhez szükségünk lesz arra, hogy rejtett információkkal operáljunk, titkokkal üzérkedjünk, és saját honfitársainkat kezdjük el kizsigerelni túlélésünk érdekében. Ha bedőlünk ennek a késztetésnek, menthetetlenül rabszolgákká tesszük magunkat. Egy olyan hatalom rabszolgáivá, amely nélkülünk soha nem építhetne trónt magának, amely nélkülünk soha nem uralkodhatna felettünk…

Jelen pillanatban saját választott kormányunk, az ellenzékkel karöltve és azzal megegyezésben.

Ezt akarjuk?

Tényleg ezt akarod?

Ha igen, olvass egy másik honlapot…

HA NEM: KERESS MEG! Mindenkire szükség van!

Vári József
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Ps.: Ezt a cikket 2006 augusztusában írtam. Vajon jobb vagy rosszabb lett azóta a helyzet…
Szerintem rosszabb.
Még kevesebb időnk van és még nagyobb a nyomás…

Mielőbb el kell érnünk egymást…

Én itt vagyok!